Donald Trump amerikai elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy kedveli a vámokat. Első célpontként Kínát, Kanadát és Mexikót nevezte meg. Egyelőre csak az biztos, hogy kormánya a vámok kivetését arra fogja használni, hogy engedményeket csikarjon ki, ahol csak tud.
A 2021-2030 közötti időszak a geotermikus energia évtizede lesz – véli az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC). A nonprofit szervezet elemzése szerint az elmúlt hat évben rendkívüli növekedésnek lehettünk tanúi, és becsléseik szerint 2030-ra az ágazat mérete 13-szor nagyobb lesz, mint a 2021-2030-as időszak előtt. A technológia sokféle alkalmazási lehetősége és a hatalmas kiaknázatlan potenciál miatt is a geotermikus energia az energiaátmenet egyik kulcseleme lehet, amit egy előző cikkünkben mutattunk be. Ebben a cikkben az iparág európai helyzetét, illetve a geotermikus energia kiaknázásának hazai lehetőségeit mutatjuk be.
Az oroszok már a spájzban, sőt a kriptopiacon vannak. Alighanem a bitcoin malmára hajtja a vizet, hogy míg a hagyományos pénzügyi rendszerek a különböző korlátozások célpontjai, addig a decentralizált digitális valuta függetlensége, inflációval szembeni védettsége és határok nélküli használhatósága egyre vonzóbbá teszi. Moszkva példája azt mutatja, hogy a bitcoin nemcsak a dedollarizációs törekvéseket támogatja, hanem hatékony eszközzé válik a szankciók megkerülésére, miközben a bányászat területén is stratégiai előnyöket biztosít az országnak. A kriptovaluták ilyen szintű alkalmazása alapjaiban formálhatja át a globális pénzügyi rendszert.
A technológia fejlődése új távlatokat nyit a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítása előtt, és lehetővé teszi, hogy a geotermikus energia vonzóvá váljon az energiamixben - állapította meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024 decemberében megjelent elemzése. Ezen technikák közé tartozik a vízszintes fúrás és a hidraulikus repesztés, amelyet az észak-amerikai olaj- és gázipari beruházások során fejlesztettek ki. Ha a geotermikus energia az olyan innovációs sikertörténetek nyomdokaiba léphet, mint a napelem, a szél, az elektromos áram és az akkumulátorok, akkor a jövő villamosenergia- és fűtési rendszereinek egyik sarokkövévé válhat, mint folyamatosan rendelkezésre álló és tiszta energiaforrás. Jelenleg a geotermikus energia a globális energiaszükséglet kevesebb mint 1%-át fedezi, felhasználása néhány könnyen hozzáférhető és kiváló minőségű erőforrással rendelkező országra koncentrálódik, köztük az Egyesült Államokra, Izlandra, Indonéziára, Fülöp-szigetekre, Törökországra, Kenyára és Olaszországra.
Harmincöt évvel ezelőtt a világ korszakos változást élt át az európai kommunizmus összeomlásával. Francis Fukuyama elhíresült mondásával ezt a pillanatot a „történelem végének” nevezte, és azt jósolta, hogy minden társadalom végül is a liberális demokrácia és a piacgazdaság felé fog haladni. Ma már szinte közhelynek számít annak megállapítása, hogy ez a jóslat mennyire téves volt. Donald Trump és MAGA-mozgalmának visszatérése miatt talán a jelenlegi korszakot a „haladás végének” kellene neveznünk.
Az államháztartások világszerte veszélyesen kifeszítettek. Az egy főre jutó növekedés folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjak, az oktatás, az egészségügy és a védelmi kiadások költségei egyre nőnek. Ezek a sürgős prioritások könnyen a GDP további 3-6 százalékát igényelnék. A zöld aktivisták mégis hangosan azt követelik, hogy a kormányok a GDP akár 25%-át is elköltsék a klímaváltozás nevében, ezzel fojtogatva a növekedést.
Senki sem kételkedik abban, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök adminisztrációja kevés tiszteletet fog tanúsítani a multilateralizmus iránt. Még az olyan, globálisan orientált leendő stábtagok, mint a pénzügyminiszter-jelölt Scott Bessent is úgy vélik, hogy a nemzetközi intézményekkel való együttműködés célja a „győzelem”. Ezen elgondolás szerint Amerikának részt kell vállalnia a nemzetközi ügyekben, de csak úgy, hogy a saját érdekei ne sérüljenek.
Joe Biden amerikai elnöknek és kínai kollégájának, Hszi Csin-pingnek 2024-ben sikerült kordában tartaniuk az amerikai-kínai kapcsolatokban mutatkozó feszültségeket. Donald Trump azonban hamarosan visszatér a Fehér Házba, és véget vet majd ennek a törékeny stabilitásnak, a világ legfontosabb geopolitikai kapcsolatának kezeletlen felbomlását fogja előmozdítani, és növeli majd a globális gazdasági zavarok és válságok kockázatát.
Az utóbbi időben az amerikai politikai diskurzusban teret nyerő egyik legmeglepőbb elképzelésnek az számít, amely szerint Donald Trump megválasztott elnök és csapata hivatalba lépésekor aktívan a dollár leértékelésére fog törekedni annak érdekében, hogy ezzel növelje az amerikai export versenyképességét, és csökkentse a külkereskedelmi hiányt. Ha Trump megkísérli ezt, sikerrel járhat? És mi sülhet el rosszul – és valószínűleg fog is?
Donald Trump megválasztott amerikai elnök Tegyük újra naggyá Amerikát (Make America Great Again – MAGA) koalícióján belül a vártnál hamarabb jelentkeztek a repedések. December végére a technológiai milliárdosokból álló szárny nyílt összetűzésbe keveredett a MAGA nativista szárnyával a H-1B vízumprogram miatt, amely lehetővé teszi az amerikai vállalatok számára, hogy évente mintegy 600 ezer képzett külföldit alkalmazzanak ideiglenes jelleggel.
A világgazdaság rettegve várja Donald Trump kereskedelmi vámjainak hatályba lépését. Trump egyértelműen szereti az importvámokat, és azt ígérte, hogy megemeli azokat a Kínából, Európából, Mexikóból, sőt Kanadából származó termékek esetében. Hogy ez mekkora kárt fog okozni, az nemcsak a vámok által érintett szektorok számától, illetve a vámok mértékétől függ, hanem attól is, hogy milyen céllal vetik ki azokat.
Viharos vizeken, változó szabályozási környezetben, növekvő munkanélküliség mellett is bőven jut kihívás azon vállalatoknak, amelyek munkaerő-felvételben gondolkodnak 2025-ben, legyen szó a fluktuáció pótlásáról vagy a létszám növeléséről.
Nagyon sok találgatást hallani arról, milyen káosz várhat (vagy nem várhat) Amerikára és a világra Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatását követően. Senki sem tudja, hogy Trump meghirdetett programjából mennyi „valós”, és mennyi az, ami egyfajta színjátszás a választóbázisa felé, erődemonstráció az ellenségeinek, vagy egy tárgyalási stratégia része a kongresszussal, valamint a különböző baráti és ellenséges országokkal szemben. De minden harsánysága és az alternatív valóságot teremteni kívánó hívei ellenére Trump nem tudja hatályon kívül helyezni a számtani törvényeket, bármennyire is próbálkozhat ezzel az elkövetkező hetekben, amikor a kormányzat eléri a szövetségi adósságlimitet.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök által bejelentett szinte minden egyes kabinet- vagy stábtagi kinevezést a média előre látható felháborodási hulláma fogadta. E hisztéria egy része mélyen gyökerező pártpolitikai elfogultságnak tudható be, más része jogos aggodalmakat tükröz, míg van olyan része is, amely merő ostobaság.
2024-ben a globális geopolitika és az egyes országok politikája jelentős változásokon ment keresztül. A világgazdaságban is egyszerre látni jelentős gyengeségeket, köztük Európában és Kínában, valamint figyelemre méltó fényes pontokat, különösen az Egyesült Államokban. 2025-ben a fejlemények lehetséges kimenetelének spektruma tovább fog szélesedni.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök második adminisztrációja január 20-án délben lép hivatalba. Trump megállás nélküli választási kampánya – amely azóta tartott, hogy 2020-ban kikapott Joe Biden ellen – azt sugallja, hogy második elnöksége az elsőhöz képest jobban meg lesz szervezve, de ugyanúgy az adócsökkentésekre fog összpontosítani a gazdaság fellendítése érdekében, valamint a magasabb vámokra fókuszál majd az amerikai külkereskedelem átalakítása céljából, továbbá a lehető legtöbb bevándorló kitoloncolására irányul, hogy több lehetőséget teremtsenek az amerikai munkavállalók számára. Megváltoztak azonban az idők, és a valóság valószínűleg nem fog egyezni a hangoztatott retorikával.
Nem meglepő, hogy a BRICS-országok élen járnak a digitális eszközökkel kapcsolatos kísérleti projektekben, amelyek felboríthatják a fennálló Bretton Woods-i rendet. Ezzel az ellenséges vízióval szembeni legígéretesebb alternatívaként azonban egy egyszerű megoldás adódhat: tartsuk meg a Nyugat által dominált pénzügyi architektúrát, de korszerűsítsük a határokon átnyúló fizetéseket biztosító rendszert.
Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.
Dél-Korea figyelemre méltó átalakulása a világ egyik legszegényebb országából az egyik leggazdagabb államává páratlan folyamatnak számít a közelmúlt történelmében. Bár a hivatalos adatok erős növekedést és alacsony munkanélküliséget mutatnak, a dél-koreai gazdaságot továbbra is mély strukturális kihívások sújtják, amelyek mélyreható hatással lehetnek a jövőben az ország jólétére.
A világ legnépesebb országában, Indiában a légszennyezettség súlyos problémákat okoz, az országban találhatók a világ legszennyezettebb levegőjű városai. Emiatt is egyre sürgetőbbé vált India tiszta energiára való átállásának elindítása, amelynek egyik kulcsa a közlekedés elektrifikációja és az áramtermelés átállítása nem fosszilisenergia-alapú megoldásokra. Emellett a kritikus ásványi anyagok beszerzésének és újrahasznosításának stratégiai tervei is kulcsszerepet játszanak az ország energiaátmenetében.